Leonard Orban: a schengeni bővítés tétje az EU jövője

Leonard Orban, a romániai Európai Ügyek Minisztériumának vezetője szerint a schengeni övezet bővítése nem csupán Románia számára fontos, hanem az Európai Unió jövője a tét, a küzdelem most a "több Európát" óhajtók és az avítt nacionalizmus fala mögé bújók között folyik - írta csütörtöki számában az Adevarul.

Az újonnan létrehozott tárca vezetője kifejtette: az integrációs szervezeten belül most azok között folyik a küzdelem, akik "sokkal több Európát" akarnak, illetve akik egyre inkább nacionalista sáncok mögé húzódnak, megkérdőjelezve azt az európai konstrukciót, amelyet az elmúlt hatvan évben építettek fel.

"E játéknak mérhetetlenül nagyobb a tétje annál, mint hogy több vagy kevesebb pénzt kapunk-e, a tét az Európai Unió jövője" - idézi a lap a minisztert, aki úgy véli: az "európai projekt" széteséséhez vezethet, ha bizonyos országok szűken vett belpolitikai szempontjaiknak, önzésüknek engednek teret, nem pedig globális nézőpontból tekintenek a kérdésre.
Bukarestben mindenesetre már tiltakozást váltott ki a Brüsszelben várható holland és finn vétó. A parlament két háza nyilatkozatban ítélte el "azokat az uniós kormányokat és parlamenteket, amelyek akadályozzák a csatlakozást".    

A képviselőház és a szenátus által elfogadott szöveg szerint a Románia az összes csatlakozási feltételt teljesítette, és méltányos döntést vár a tagállamoktól. Egyúttal felszólítja a román kormányt, hogy mind kül-, mind belpolitikai téren tegyen meg mindent a schengeni csatlakozás érdekében, egyúttal felhívja az uniós fórumok és a tagállamok figyelmét, hogy a román állampolgárok az Európai Unió teljes jogú polgárai.

A csütörtöki román sajtó Gerd Leers holland bevándorlásügyi minisztert is idézi, aki szerint az országából származó virágszállítmányok feltartóztatása a román határnál is bizonyítja, hogy Hága helyesen jár el a schengeni csatlakozás megvétózásával. Leszögezte, hogy a  "tulipánháború" további okot szolgáltat arra, hogy Romániát ne fogadják be a határmentes régióba. Leers úgy véli: a román vámosok és határőrök visszaélnek hatalmukkal, ami elfogadhatatlan viselkedésmód az Európai Unióban.

Valeriu Tabara román mezőgazdasági miniszter ugyanakkor jogosnak nevezte a holland szállítmányok feltartóztatását, azt állítva, hogy e szállítmányok közül némelyik nem rendelkezett növény-egészségügyi bizonylattal.
Teodor Baconschi külügyminiszter közölte: Románia igyekszik a schengeni csatlakozás kapcsán kialakult patthelyzet feloldására, ezért francia és német kollégájával is tárgyalt, és emlékeztette őket, hogy korábban ha egy tagállam a többiekétől eltérő álláspontot alakított ki, akkor a többiek meggyőzték: nincs értelme megtörni a konszenzust. Baconschi még mindig reménykedik abban, hogy Hollandia és Finnország módosítja álláspontját, ha azonban ezt mégsem teszik, akkor még az ősz folyamán az Európai Bizottságban is napirendre kívánják tűzni a témát.

Bukarestben az utóbbi napokban nem voltak biztosak még abban, miként szavaz Franciaország és Németország. A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilap csütörtöki számában emlékeztet: Románia árucsereforgalmának 25 százalékában részesül Hollandia, Finnország, Németország és Franciaország. Sőt, a Romániába érkező közvetlen külföldi beruházások 44 százaléka (50 milliárd euró) 2009 végéig éppen e négy országból származott.